Geotermikus hőszivattyú helyett jobb a Zubadan levegő-víz hőszivattyú?

Magyarországon a geotermikus hőszivattyúk terjedtek el korábban, melynek oka valószínűleg az akkor még hiányzó egyéb hatékony hőszivattyús megoldások is lehettek. A levegős hőszivattyú időközben technológiai megújuláson mentek keresztül, azonban a geotermikus hőszivattyúkkal versenyképes megoldások csak nemrég jelentek meg - hazánkban. (A Mitsubishi Electric Zubadan levegő-víz hőszivattyúja már az 1990-es években debütált Japánban, a most kapható Zubadan berendezések már a 3. generációs levegős hőszivattyút jelentik.)

Addig, míg a Flash Injection technológiának felszerelt Zubadan levegő víz hőszivattyú szezonális COP értéke min. 3,5; egy szondás geotermikus hőszivattyú szezonális COP értéke jellemzően 4,0 körül alakul - azonos épületoldali gépészeti kapcsolást feltételezve (pl. mindkét rendszer alacsony hőmérsékletű padlófűtésre dolgozik).

A szondás geotermikus hőszivattyú szezonális hatásfoka COP 4,0 körül alakul természetesen figyelembe véve a geotermikus rendszer üzemeltetéséhez szükséges vízoldali keringető szivattyúk (szondaköri szivattyú, primer és/vagy szekunder keringető szivattyúk) járulékos teljesítmény felvételeit is - hiszen az általuk fogyasztott elektromos energia díját is ki kell fizetni.

Mit jelent a felhasználónak a két rendszer közti minimális COP 0,5 különbség?

A szondás geotermikus hőszivattyú és a Zubadan levegős hőszivattyú közti szezonális üzemeltetési költségkülönbség olyan alacsony, hogy a beruházási költség többlet a hőszivattyúk élettartamán sem tud megtérülni; azaz a drágább, de csak némileg gazdaságosabb szondás geotermikus rendszer nem térül meg a Zubadan levegős hőszivattyúhoz képest.

A geotermikus hőszivattyú extra beruházási költsége a Zubadan levegős hőszivattyúhoz képest a berendezés élettartama alatt SEM térül meg, pénzügyi oldalról a Zubadan levegős hőszivattyú egyértelműen jobb döntés, mint a geotermikus hőszivattyú.